A svájci kormány pénteki nyilatkozatában bejelentette, csatlakozik az új, Oroszország elleni uniós szankciókhoz, és több, Vlagyimir Putyinhoz közel álló ember vagyonát is befagyasztja – írja a CNN.
A nyugati szankciók sokkal fájdalmasabbak, mint első látásra tűnnek. Az elsősorban a pénzügyi rendszert érő intézkedések súlyos reálgazdasági károkkal járnak, amelyek pontos mértékét ugyan lehetetlen megmondani, de nagy eséllyel mélyebb lesz a válság, mint a koronavírus-járvány első évében. Ami nagyobb baj az oroszoknak, hogy ebből nem is tudnak majd úgy visszapattanni, mint a koronaválságból: az orosz vezetés bebetonozta a lemaradását a Nyugathoz képest. A szankciók emellett borítékolhatóan jelentősen növelni fogják a lakosság elégedetlenségét is.
Érdekes írást tett közzé a Twitteren egy amerikai szakértő, aki körülbelül tíz éven keresztül foglalkozott katonai teherautókkal és teherautókra épített fegyverrendszerekkel. Trent Telenko azt taglalja, hogy miért vannak olyan rossz állapotban még a kifejezetten modernnek számító orosz Pancír-Sz1-es légvédelmi rendszerek is, hogy a járművek futóművei, kerekei egyszerűen megadják magukat a sáros ukrajnai vidéken.
Azzal vádolta meg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az orosz haderőt, hogy kazettás bombákat és „más, nemzetközi egyezmények által tiltott fegyvereket” használnak Ukrajnában.
Az ENSZ szerint az orosz invázió február 24-i kezdete óta már több mint 1 200 000 ember menekült el Ukrajnából a háború elől – írja a Guardian. Az UNICEF szerint a II. világháború óta nem volt olyan menekültválság, mint ami most vár Európára.
Egy pénteken megjelent közvélemény-kutatás első alkalommal mutatta ki azt, hogy az 1814 óta katonailag következetesen semleges politikát folytató Svédországban többségbe kerültek a NATO-csatlakozással egyetértők – írja a Reuters.
A NATO ma délelőtti rendkívüli brüsszeli értekezlete után élő Facebook-videóban jelentkezett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és többek között azt hangsúlyozta, hogy zavartalan Magyarország kőolaj- és földgázellátása.
Leállította az egyik hosszú távú gázvásárlási szerződését a német RWE energetikai óriáscég egy meg nem nevezetett orosz gázszállítóval – tudta meg a Reuters. Ez újabb jel, ami arra utal, hogy az EU a készülő újabb szankciós körben a gázimportot is törekszik blokkolni, ahol csak lehet, hogy az oroszokat megfossza az exportbevételeitől. A hírre a holland TTF gáztőzsdén történelmi csúcsközelbe kapaszkodott a gázár, az ázsiai LNG gázár pedig történelmi csúcsra szárnyalt.
Miután az éjjel rakétatámadások mellett átvették az orosz csapatok az irányítást az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett, a hat reaktorból már csupán egy üzemel 60%-os kapacitás mellett, a többi gyakorlatilag nem termel – derült ki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójának péntek délelőtti legutolsó közleményéből.
Minden lehetséges szankciót megfontolunk, minden elképzelés az asztalon van – ezeket ismételgette a NATO-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve ma Josep Borrell, az Európai Unió főképviselője.
Egy képzési központ gyulladt ki az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű területén, amelyet még éjjel gyorsan eloltottak a tűzoltók, így pánikra semmi ok, hiszen se az amerikai energia minisztérium, se a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nem mért megemelkedett radioaktivitást a térségben, mivel nem sérült meg a reaktorok központi épülete, és az erőmű rendben működik – gyakorlatilag ez derül ki azokból az információkból, amelyek pénteken délelőtt elérhetők a témában.
A három legfontosabb európai gázszállítási útvonalon továbbra is küldik az oroszok a gázt, sőt az ukrán-szlovák határon szokatlanul sok gázt küldenek a háború kitörése óta Nyugatra, de ezzel együtt is az egekben ragadtak a gázárak Európában a következő hónapokbeli tőzsdei jegyzések alapján. Az orosz energiahordozókkal kapcsolatos nyugati embargós tervek „megteszik a hatásukat” és Orbán Viktor kormányfő is elismerte a ma reggeli rádióműsorban, hogy a magas gázárak bizony a rezsicsökkentés fenntartásán keresztül jelentős pénzbe kerülnek.
Egy hete tart az orosz invázió Ukrajnában. Az orosz csapatok minden oldalról támadnak, de az ukrán védők ellenállása is folytatódik. Oroszország láthatóan egyre keményebb eszközökhöz nyúl: hétfőn már tüzérségi támadást indítottak Harkov lakónegyedei ellen, ami számos civil életet követelt. Az oroszok kedden figyelmeztették Kijev lakosságát, hogy vonuljon fedezékbe, ugyanis célzott támadásokat fognak indítani a fővárossal szemben. Éjszaka több légitámadás történt Kijevben. Herszont elfoglalták az oroszok. Az ukrán haderő a Kijev felé közeledő hatalmas orosz konvoj megtámadását tervezi. Elismerte egy hét után az orosz fél is, hogy vannak veszteségeik. Az Egyesült Államok hírszerzése azt állítja, hogy kínai tisztségviselők arra kérték februárban Oroszországot, hogy halasszák az Ukrajna elleni inváziót a téli olimpia utánra. Amerikai hírszerzők azt állítják, hogy több orosz partraszállító hajó is elhagyta a Krímet és Odessza felé vették az irányt. A brit védelmi minisztérium szerint az orosz előrehaladást Kijev felé késlelteti a kitartó ukrán ellenállás, a sok műszaki hiba és a csapatok torlódása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a folyamatosan romló biztonsági helyzet miatt a kormány ideiglenesen a nyugat-ukrajnai Lvivbe helyezi át a kijevi nagykövetségét. A magas orosz és ukrán katonai veszteségek mellett a polgári áldozatok száma is exponenciálisan növekszik. Egy meg nem nevezett helyszínen lezajlott a béketárgyalások második köre az orosz és az ukrán delegáció között és abban sikerült megállapodni, hogy humanitárius folyosókat nyitnak. Miután telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Emmanuel Macron kijelentette: a "legrosszabb következik", Putyin pedig televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy mindenképpen el fogják érni a céljaikat a fronton. Közben fontos, hogy az amerikai és az orosz védelmi minisztérium között új kommunikációs forródrótot aktiváltak.
Az Ukrajna elleni orosz invázióra reagálva nemcsak a Nyugat, az Európai Unió, sőt a nyugati országokkal szoros kapcsolatban lévő államok (Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Ausztrália) zártak össze, hanem olyan európai országok is szinte 180 fokos fordulatot mutattak be, amelyek a két nagy európai szövetségi rendszer, a NATO és az Európai Unió egyikéből, vagy mindkettőből kimaradtak. Az Oroszországhoz közel fekvő Finnországban és Svédországban többé már nem tabu a katonai semlegesség. A nem EU-tag, de NATO-tag Norvégia szintén kemény lépéseket tett Oroszország ellen, feladva több évtizedes politikáját, miszerint nem szállít fegyvereket háborúban álló nem NATO-országoknak. A tehetős oroszok által eddig kedvelt és/vagy az Oroszországgal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló olyan országok, mint a nem NATO-, de EU-tag Ausztria, Ciprus és Málta, illetve a teljesen semleges Svájc is csatlakozott a nyugati szankciókhoz, a katonai szövetséghez csatlakozott Írország pedig nem katonai jellegű segítséget is felajánlott Ukrajnának.
A francia kormány lefoglalt csütörtökön egy luxusjachtot a Marseille-hez közeli La Ciotat kikötőjében, a hajó a Rosznyefty orosz olajcég tulajdonosának egyik érdekeltségéhez köthető. Ez az egyik első konkrét intézkedés az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt a Vlagyimir Putyin orosz elnök és körének európai vagyonát érintő európai uniós szankciók közül. Mindeközben az összes déli kikötőbeli hajót ellenőrizni kezdte a francia vámhatóság, igaz az elmúlt napokban pár orosz luxusjacht már kihajózott Dubaj és a Madív-szigetek felé.
Határozatot fogadott el csütörtökön Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa, felszólítva Oroszországot, hogy "azonnali hatállyal szüntesse be az ukrajnai atomlétesítmények körüli harci cselekményeket".